A Magyar Közlöny 2026. évi 97. számában 2026. július 23-án jelent meg a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet, amely szerint a gyártóknak bizonyos termékek esetében a jótállási időn túl is javítaniuk kell az általuk forgalmazott árut, feltéve, hogy a javítás nem lehetetlen.
A jogszabály az áruk javítását előmozdító közös szabályokról szóló (EU) 2024/1799 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, közismert nevén a Right to Repair irányelvet ülteti át a magyar jogba, és a gyártóktól a javítószolgálatokon át a kereskedőkig szinte a teljes ellátási láncot új kötelezettségek elé állítja.
A rendelet nem önállóan, hanem a fogyasztóvédelmi és kellékszavatossági szabályozás módosításával együtt vezeti be az új kötelezettségeket. A szabályozás hatálybalépése több ütemben történik, ezért a vállalkozásoknak az egyes határidőket külön kell figyelniük.
A szabályozás hatóköre
A rendelet a fogyasztók által vásárolt áruk hibás teljesítésen kívüli javítására is kiterjed, tehát nem csak a garanciális hibákra vonatkozik. Kivételt képeznek a víz, a gáz, a villamos energia és a távhőszolgáltatásra vonatkozó szerződések. A kötelezettség időben sem korlátlan: a gyártót terhelő kötelezettségek a javíthatósági követelményt meghatározó uniós jogi aktusban rögzített időtartamig állnak fenn. A gyártói javítási kötelezettség konkrét termékköre jelenleg még a végrehajtási szabályok pontosításától függ, ezért a vállalkozásoknak külön figyelemmel kell kísérniük a további magyar jogszabályokat.
Gyártók és a felelősségi lánc
A gyártóknak ésszerű időn belül, díjmentesen vagy ésszerű díjért kell elvégezniük a javítást. A gyártói kötelezettség a javíthatósági követelményt megállapító uniós aktusokban meghatározott termékekre és időtartamra vonatkozik. A tipikus javítás irányadó díját szabadon hozzáférhető honlapon közzé kell tenniük, a pótalkatrészeket és tartozékokat pedig olyan ésszerű áron kell biztosítaniuk, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól. Nem akadályozhatják a javítást szerződéses kikötéssel, hardveres vagy szoftveres megoldással, kivéve, ha ezt objektív ok indokolja. Ide tartozik különösen a szerződéses kikötés, a technikai zár, valamint minden olyan szoftveres vagy hardveres megoldás, amely a javítást indokolatlanul ellehetetleníti. Azt sem korlátozhatják, hogy a független szervizek az eredeti mellett használt, kompatibilis vagy akár 3D nyomtatással készült alkatrészt is használjanak, feltéve, hogy az megfelel a termékbiztonsági követelményeknek.
Ha a gyártó nem rendelkezik uniós székhellyel, fiókteleppel vagy meghatalmazott képviselővel, a kötelezettséget az importőr, végső esetben a forgalmazó teljesíti. A javításhoz alvállalkozó is igénybe vehető. A gyártó a javítás idejére csereárut ajánlhat fel, amelyet a fogyasztó visszaküld, amint megkapja a megjavított terméket. Ha pedig a javítás lehetetlen, a gyártó felújított árut kínálhat fel helyette. A fogyasztó a gyártón kívüli, független szervizt is választhat, ez azonban nem érinti a gyártó javítási kötelezettségét. A gyártó felelőssége alvállalkozó útján is teljesíthető, de ez nem mentesíti a gyártót a végső helytállás alól.
A gyártónak, illetve a helyette eljáró importőrnek vagy forgalmazónak közérthetően tájékoztatnia kell a fogyasztókat az érintett termékekről, a javítási kötelezettség tartalmáról és időtartamáról, valamint a teljesítés feltételeiről.
Javítószolgálatok
A márkaszervizek és a független szervizek egyaránt önként használhatják az európai javítási adatlapot, amelyen fel kell tüntetni a hiba jellegét, a javítás díját és várható idejét, valamint a csereáru és a kapcsolódó szolgáltatások külön költségeit. Az európai javítási adatlap használata ugyan önkéntes, de ha a javítószolgálat ezt alkalmazza, a dokumentumban szereplő feltételek a szerződéskötés alapját képezhetik. A benne foglalt feltételeket legalább 30 napig nem lehet módosítani, és ha a fogyasztó elfogadja őket, a javítószolgálat köteles a vállaltak szerint elvégezni a javítást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a javítószolgálat a megadott ajánlatát rövid időn belül nem változtathatja meg egyoldalúan. Az adatlap egyúttal kiváltja a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettséget is. A hiba feltárásáért és a várható költség megbecsléséért a szerviz diagnosztikai díjat számíthat fel a tényleges költségei erejéig, erről azonban előre tájékoztatnia kell a fogyasztót. A díj felszámítása csak a tényleges, szükséges és előre közölt költségekre korlátozható. Érdemes már most figyelemmel kísérni az európai online javítási platformot is: hazai részét a fogyasztók 2027. július 31-étől vehetik díjmentesen igénybe, hogy javítószolgálatot, felújítottáru-eladót vagy közösségi javítási kezdeményezést keressenek. A későbbi online platform a fogyasztók számára a javítási lehetőségek közötti eligazodást könnyíti meg, ezért a vállalkozásoknak érdemes már most felmérniük, szerepelnek-e majd rajta.
Kereskedők és webshopok
A kereskedőknek és a webshopoknak frissíteniük kell az ÁSZF-jüket, mert kijavítás esetén a kellékszavatossági idő egyszer 12 hónappal meghosszabbodik. Különösen a kellékszavatossági tájékoztatást, a javítási és cserelehetőségeket, valamint a 12 hónapos hosszabbodás szabályát kell átvezetni. Erről a vásárlót már a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell, méghozzá nem csak a kijavítás és a kicserélés közötti választás lehetőségéről, hanem a meghosszabbodásról is. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy javítás esetén a kellékszavatossági idő egyszer 12 hónappal meghosszabbodik. A javítás idejére a vállalkozás díjmentesen csereárut adhat, amely akár felújított termék is lehet, a fogyasztó kifejezett kérésére pedig a kicserélési kötelezettség is teljesíthető felújított áruval. A csereárura vonatkozó szabályokat a belső ügyintézési rendben és az ügyféltájékoztató anyagokban is egységesíteni kell.
Jogérvényesítés és szankciók
A rendelet egyes kötelezettségek megsértését nem hagyja a polgári jogi útra: ha a gyártó megszegi a pótalkatrész-hozzáférésre vagy a javítás akadályozásának tilalmára vonatkozó szabályokat, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint illetékes hatóság is eljárhat. A vállalkozásoknak ezért érdemes ezeket fogyasztóvédelmi hatósági kockázatként kezelniük, nem pusztán szerződéses kérdésként. A hatósági kockázat különösen akkor nő, ha a vállalkozás nem biztosít megfelelő alkatrész-hozzáférést, vagy olyan feltételeket alkalmaz, amelyek a javítást ténylegesen akadályozzák. A vállalkozásoknak ezért nemcsak polgári jogi, hanem fogyasztóvédelmi megfelelési szempontból is fel kell készülniük.
A hatálybalépés ütemezése
A kellékszavatosságra vonatkozó új szabályokat már a 2026. július 31. után kötött szerződésekre alkalmazni kell, ez tehát gyakorlatilag azonnal aktuális. A rendelet fő szabályai, köztük a gyártói javítási és tájékoztatási kötelezettség, a pótalkatrészekre és a független javításokra vonatkozó előírások, a javítási adatlap és a 12 hónapos kellékszavatossági hosszabbítás, 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba. Csak 2027. július 31-én lép hatályba az európai online javítási platform nemzeti részéhez kapcsolódó szabályozás: a szolgáltatók önkéntes regisztrációja, a nemzeti kapcsolattartó pont és a kapcsolódó fogyasztói kampányok, valamint az NKFH platformmal összefüggő hatósági kijelölése. A 2026. július 31. után kötött szerződésekre alkalmazandó kellékszavatossági szabályokat külön kell kezelni a 2026. augusztus 31-én hatályba lépő főszabályoktól. A vállalkozásoknak ezért nem egyetlen határidőre, hanem legalább két külön megfelelési időpontra kell készülniük.
Nyitott kérdés a termékkörről
A rendelet felhatalmazza a fogyasztóvédelemért felelős minisztert, hogy külön rendeletben határozza meg, mely uniós jogi aktusok alapján mely termékekre vonatkozik a javíthatósági követelmény. Ez a miniszteri rendelet egyelőre nem jelent meg, így a pontos termékkör jelenleg nem ismert. Ez nem a rendelet hiányossága, hanem a végrehajtási rendszer része. A gyakorlatban jellemzően a nagyobb háztartási gépek, televíziók, okostelefonok és egyéb elektronikai termékek érintettségére lehet számítani, ezt azonban csak a miniszteri rendelet fogja hivatalosan megerősíteni. Amíg ez nem történik meg, a vállalkozásoknak érdemes folyamatosan figyelniük a Magyar Közlönyt. Amíg a végrehajtási rendelet nem jelöli ki a pontos termékkört, addig a vállalkozásoknak az érintett áruk körét óvatosan, belső megfelelési szűréssel kell kezelniük. A közlönyfigyelés mellett célszerű a beszállítói és szervizszerződéseket is ennek megfelelően felülvizsgálni.