Több tucat európai civil szervezet és szakértő – köztük a K‑Monitor – nyílt levélben fordult az Európai Unió döntéshozóihoz, amelyben az úgynevezett „Digitális Omnibusz” (Digital Omnibus) csomag elutasítását kérik.
A kezdeményezők szerint a javaslat jelentősen gyengítené a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozást, és veszélyeztetné az alapvető jogok védelmét.
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a csomag lazítaná az EU 2024-ben elfogadott MI Rendeletének (AI Act) kulcsfontosságú garanciáit. Az eredeti szabályozás kockázatalapú megközelítést alkalmaz, szigorú előírásokat vezetve be a magas kockázatú rendszerekre, például a munkaerőpiaci, oktatási vagy egészségügyi algoritmusokra. A digitális omnibusz csomag nemcsak az MI Rendeletet, hanem más kulcsfontosságú uniós digitális jogszabályokat (pl. GDPR, ePrivacy, Data Act) is módosítaná az egyszerűsítés és adminisztratív tehercsökkentés jelszavával.
A digitális omnibusz javaslat egyik legvitatottabb eleme a határidők kitolása: a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek alkalmazása akár 16 hónappal is későbbre tolódhat, ami több területen 2027-ig is kitolhatja az érdemi megfelelési kötelezettségeket. Emellett kiszélesítenék az önminősítés lehetőségét, amelynek révén a vállalatok saját maguk dönthetnék el, hogy rendszereik magas kockázatúnak minősülnek-e. A szakértők szerint ez komoly érdekellentétet teremt, és alááshatja a szabályozás hatékonyságát.
A civil szervezetek szerint a probléma nem csak az MI-rendszerek kockázati besorolásának fellazítása. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a csomag a személyes adatok fogalmát is szűkítené, korlátozná az adatalanyok hozzáférési jogát, és tágítaná a „jogos érdek” alapján végezhető AI-képzés lehetőségeit, ami a gyakorlatban gyengítheti az átláthatóságot és az érintettek jogvédelmét. Az oktatási szektorban működő szervezetek külön kiemelik, hogy a digitális omnibusz csomag a gyermekek és tanárok adatvédelmét és jogbiztonságát is veszélyeztetheti.
Miközben az AI Act már hatályban van és a tilalmak egy része 2025-től, a teljes szabályrendszer várhatóan 2026 közepére válik alkalmazandóvá az EU-ban, Magyarországon is formálódnak a végrehajtási szabályok, többek között a hazai MI-felügyeleti és piacfelügyeleti hatóság kijelölésével.
A digitális omnibusz csomag hivatalos célja az adminisztratív terhek csökkentése és az európai vállalkozások versenyképességének növelése, különösen az amerikai és kínai technológiai versennyel szemben. A vita azonban arról szól, hogy ez az egyszerűsítés nem jár-e túl nagy áron: az alapvető jogok és a digitális hatalom feletti társadalmi kontroll gyengülésével.
A jogszabály jelenleg is tárgyalás alatt áll az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között, a végleges döntés várhatóan 2026 második felében születhet meg. A civil szervezetek addig is arra kérik a döntéshozókat, hogy a jelenlegi formájában utasítsák el a javaslatot, és őrizzék meg az MI Rendelet eredeti védelmi szintjét.