2026-ban az amerikai techóriások 700 milliárd dollárt költenek mesterséges intelligenciára, miközben Európa küzd, hogy lépést tartson az AI-versenyben.
Az elmúlt hetekben számos Big Tech vállalat tette közzé eredményeit és becsléseket közölt a 2026-os várható kiadásairól, valamint vezető elemzők előrejelzéseit. A Wall Streeten a legnagyobb figyelmet az idei évre becsült tőkekiadások (CapEx) keltették, amelyek összességében több mint 700 milliárd dolláros (590 milliárd eurós) beruházást jelentenek a mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúrájába.
Az idei ugrás megerősíti a 2025-ben kezdődött végleges elmozdulást, amikor a Big Tech becslések szerint körülbelül 400 milliárd dollárt (337 milliárd eurót) költött mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokra. Jensen Huang, az Nvidia alapítója és vezérigazgatója többször is kijelentette, többek között a múlt hónapban Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon is, hogy az „emberiség történetének legnagyobb infrastrukturális bővítésének” vagyunk tanúi.
A 2026-os kiadási lista élén az Amazon áll, amely egymaga hatalmas, 200 milliárd dolláros (170 milliárd eurós) beruházást tervez. Összehasonlításképpen, az Amazon mesterséges intelligenciával kapcsolatos tőkekiadásai (MI CapEx) egyedül ebben az évben meghaladják a három balti ország együttes nominális GDP-jét 2025-ben az IMF előrejelzései szerint.
A Google anyavállalata, az Alphabet 185 milliárd dollárral (155 milliárd euróval) követi a listát, míg a Microsoft 145 milliárd dollárt (122 milliárd eurót), a Meta pedig 135 milliárd dollárt (113 milliárd eurót) tervez befektetni.
A Wall Streeten a Big Tech hatalmas, 2026-ra vonatkozó költségvetési tervei vegyes érzelmeket keltenek. Egyrészt a befektetők megértik a mesterséges intelligencia korában a versenyelőny kiépítésének szükségességét és sürgősségét. Másrészt a számok hatalmas mérete megijesztett néhány részvényest. A nagy techcégek mesterséges intelligencia-versenyét hatalmas tőkeáttétellel finanszírozzák. Hogy ez a stratégia megtérül-e, és mely vállalatok nyernek vagy veszítenek, csak az idő fogja megmondani.
A példátlan költekezés közepette sürgető kérdések merültek fel Európa képességeivel kapcsolatban is: képes-e versenyben maradni az MI-fejlesztésben? Az Európai Unió számára kijózanító a transzatlanti kontraszt: miközben az amerikai techóriások csaknem 600 milliárd eurót mozgósítanak egyetlen év alatt, az uniós szintű erőfeszítéseknek még egyetlen amerikai gigász pénzügyi erejével is nehéz felvenniük a versenyt.
2026-ban a tét világos: az Egyesült Államok gyakorlatilag mindent az MI-fölény teljes megszerzésére tesz fel. Az óvatosabb és tőkében szűkösebb Európa abban bízik, hogy célzott beruházásokkal és szabályozással sikerül szuverén mozgásteret kialakítania egy olyan világban, amelyet egyre inkább az amerikai technológia határoz meg.