Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat használ. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
AA

Országos ESG-tanulmány a hazai vállalkozásokról

2026. november 18.

Elkészült az országos kamarai ESG-tanulmány: a vállalkozások 71 százaléka tervez ESG-beruházást, de 84 százalékuk forrás- vagy kapacitáshiánnyal küzd. A vállalkozások többségénél már működnek fenntarthatósági intézkedések, ezek azonban ritkán állnak össze egységes rendszerré.

 

Mit vizsgált a kutatás?

Az „ESG a magyar vállalkozások gyakorlatában” című országos tanulmány a Kamarai ESG Program részeként készült. A kutatás 100 hazai vállalkozás és 34 ESG-szakértő bevonásával, az egész országra kiterjedően vizsgálta, hol tartanak a magyar cégek a fenntarthatóság területén.

Az ESG a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) tényezők együttese. Befektetési és vállalati értékelési keretrendszer, amely azt vizsgálja, mennyire felelős a cég a környezetvédelem, a társadalmi hatások (például a munkavállalói jogok) és a jó cégirányítás (átláthatóság, etika, korrupcióellenesség) területén.

A teljes tanulmány online, lapozható formában itt olvasható. »»»
A tanulmány PDF-ben is letölthető ide kattintva. »»»

 

Fejlődő szakaszban a hazai cégek

A vizsgált vállalkozások ESG-érettségi indexe egy 100 pontos skálán átlagosan 43,8 pont, vagyis ebből a szempontból fejlődőnek számítanak. A három pillér eredménye:

  • társadalmi pillér: 59,1 pont,
  • környezeti pillér: 38,3 pont,
  • vállalatirányítási pillér: 34 pont.

A vállalkozásméret meghatározó. A 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások átlaga mindössze 22,3 pont, az 50 és 250 fő közötti középvállalkozásoké viszont 59,8 pont. A mikrovállalkozások tehát ESG szempontból kezdeti szakaszban vannak, a középvállalkozások pedig már strukturáltan működnek ezen a területen.

 

A fenntarthatóság piaci követelménnyé vált

A kis- és középvállalkozások számára is elvárás a fenntarthatóság: a megkérdezett cégek 86 százaléka nagyvállalatnak vagy multinacionális társaságnak is beszállít. Negyvenszázalékuk már kapott, vagy hamarosan kap vevői ESG-kérdőívet vagy auditot.

A vállalkozások 71 százaléka a következő két évben ESG-hez kapcsolódó beruházást tervez, jelentős akadályokkal szembesülnek azonban:

  • 84 százalékuk forrás- vagy kapacitáshiánnyal küzd,
  • 63 százalékuk adatgyűjtési és mérési hiányosságokkal,
  • 62 százalékuk tudás- vagy értelmezési nehézségekkel.

Mindössze 5 százalékuk tartja egyértelműnek a rájuk vonatkozó ESG-követelményeket.

 

Mire van igény?

A kutatási eredmények közvetlenül felhasználhatók a kamarai szolgáltatások tervezésében. A válaszadók 91 százaléka érdeklődött legalább egy lehetséges kamarai ESG-szolgáltatás iránt. A leggyakrabban megjelölt igények:

  • vállalkozói ESG-képzés,
  • ESG-audit vagy érettségvizsgálat,
  • karbonlábnyom-számítás,
  • jelentéskészítés támogatása,
  • beszállítói megfelelési program.

A cégeknek mindössze 18 százaléka tudja pontosan, hová fordulhat zöld- vagy ESG-beruházás finanszírozásáért.

A tanulmány a kormányzatnak egységes kkv ESG-adatcsomag kidolgozását és zöldberuházási ösztönzők bevezetését javasolja. Emellett javasolja az ESG gyorsdiagnózis kialakítását, valamint ágazatspecifikus útmutatók és képzések indítását.

 

ESG Eszköztár a gyakorlati felkészüléshez

A tanulmány mellett elkészült az „Útmutató a fenntartható és jövőálló vállalati működéshez” című ESG Eszköztár is, amely a vállalkozások gyakorlati felkészülését segíti. A kiadvány az ESG-alapoktól a szabályozási környezeten és az adatgyűjtésen át az ESG-stratégia kialakításáig vezeti végig a kis- és középvállalkozásokat, mellé pedig hat Excel-sablon is letölthető.

Lapozzon bele! »»»
Letölthető PDF változat »»»
Az Excel-sablonok az ESG Tudástárban tölthetők le »»»

 


 

A kutatás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének részeként, Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg. A programot a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálta. A kutatásban együttműködött a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.