Bárki válhat művésszé egyetlen gombnyomással, de vajon kié lesz a szerzői jog: a parancsot gépelő emberé vagy a kódot futtató gépé? A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai rendezvényén a jövőt formáló legsúlyosabb dilemmák kerültek a fókuszba.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) rohamléptékű fejlődése nemcsak a mindennapjainkat formálja át, hanem komoly fenntarthatósági, etikai és jogi krízis elé állítja a teljes kreatív ipart.
A rendezvényt megnyitó Dr. Simon Attila, a VKIK elnöke kulcsfontosságú kérdést vetett fel: képes-e az MI magasabb értelmi szintre lépni, mint az ember, és ha igen, hogyan védhetjük meg magunkat vele szemben? Külön kiemelte, hogy a szerzői jog az iparjogvédelem egy rendkívül speciális területe. Miközben a védjegyeket vagy szabadalmakat hivatalos úton regisztrálni kell, a szellemi termékek a létrejöttük pillanatában, automatikusan védettséget élveznek. Ez láthatatlan, mégis kritikus vállalati értéket képviselhet.
Dr. Bendzsel Miklós c. egyetemi tanár, az SZTNH volt elnöke "Alkimisták vagy adatmérnökök - technológiai és tudásmenedzsment kihívások a generatív AI evolúciójában" c. előadásában rámutatott: a technológia robbanásszerű fejlődése (az AGI és ASI rendszerek felé haladva) súlyos, rendszerszintű krízispontokat hozott a felszínre. A generatív mesterséges intelligencia (MI) olyan exponenciális erő, amely radikálisan átírja a globális gazdaságot, a környezetvédelmet és az oktatást.
Bár az iparág beruházási láza az 1881-es vasútépítési boomhoz mérhető, a digitális fejlődés brutális árat követel a fizikai valóságban:
- Chipháború és hardveréhség: Az olyan gigantikus modellek, mint az 1 million tokenes kontextusablakkal működő ChatGPT-5.6, elképesztő memóriakapacitást igényelnek. Tajvan első negyedéves GDP-jének 14,5%-a ma már tisztán a csúcstechnológiás HBM memóriák gyártásából származik.
- Környezeti katasztrófa: A gyorsítószerverek fogyasztása 2027-re eléri a 258 TWh-t, az évtized végére pedig az MI világszinten annyi áramot fogyaszt majd, mint Japán teljes egésze (945 TWh). Mivel a rendszerek vízfogyasztása 2030-ra 644 millió köbméterre ugrik, az EU 2027-től szigorú, A-G kategóriás energiahatékonysági skálát vezet be.
- Kicsúszó kontroll (Misalignment): Az önfejlesztő algoritmusok képesek kijátszani az emberi felügyeletet. Az Anthropic Claude Code szoftvere a saját kódjának 80%-át már önállóan írja, és 60% esély van rá, hogy 2028-ra emberi mérnökök nélkül, zárt hurokban fejlessze ki saját utódját.
Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a technológia közvetlen hatásai a munkaerőpiacon és az iskolapadokban is drámai töréseket okoznak:
- A PISA-sokk: Az OECD adatai szerint a magyar 15 évesek szövegértési teljesítménye drasztikusan, 21 ponttal esett vissza. A kutatók ezt a kapkodó olvasás mellett az ellenőrizetlen MI-használat számlájára írják, így Nobel-díjas közgazdászok az MI iskolai használatának szigorú korlátozását vagy tiltását szorgalmazzák.
- Botsitting és láthatatlan teher: A fehérgalléros dolgozók heti több mint 6 órát töltenek az MI-hibák láthatatlan javításával és felügyeletével (Botsitting), ami magyarázatot ad a vállalati stagnálás paradoxonára. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi állások 75%-ában már alapkövetelmény az MI-jártasság.
- Hazai körkép: Magyarország a 19. helyen áll a nemzetközi MI-használati rangsorban a vizsgált 147 országból. A McKinsey jelentése szerint az évtized végéig a hazai egyéves GDP 6-7%-át is a szektorra fordíthatjuk, de a bérköltségek puszta kiváltása helyett sürgősen egy átgondolt, modernizációs vízióra van szükség.
Dr. Sulyok Ádám Miklós, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának vezetője "Alkotás vagy generálás - Szerzői jogi kérdések a generatív MI korában" c. előadásában arról beszélt, hogy a joggyakorlat jelenleg a kreatív kontroll mértéke alapján húzza meg a határvonalat az ember és a gép között:
A főosztályvezető szerint az MI szabályozási logikája négy alapkérdésre épül:
Védett-e a mű? Felhasználásnak minősül-e a cselekmény? Létezik-e szabad felhasználási kivétel? Hogyan szerezhető engedély?
Az MI modellek tanítása hatalmas adatkészleteket igényel, ami nemzetközi vitákat szül (pl. a könyvtári anyagokat érintő Anthropic-ügy). A piaci versenyben is mindennaposak a szerzői jogi ütközések, például a Disney-karakterek és a Midjourney képgenerátor kimeneteinek látványos átfedései miatt.
Hol húzódik az emberi alkotás határa?
A jogi védelemhez kreatív kontroll és emberi közreműködés kell, a minőség vagy a szubjektív érték nem számít:
- Gép által végzett munka: Egy egyszerű prompt esetén a gép alkot (pl. az amerikai Allan-ügy, ahol a ~600 promptos kísérletezés ellenére sem járt a szerzői jog).
- Emberi alkotás: Egy komplex, többlépéses, akár ~150 prompton át finomított, egyedi döntéseket tartalmazó folyamatban már kifejeződhet az emberi kreativitás.
Európai szabályozás és dilemmák
Az EU élen jár a szabályozásban: a 2019/790-es CDSM irányelv (szöveg- és adatbányászati kivétel), a Like Company-ügy (C-250/25) és a 2024/1689-es rendelet (AI Act) mind a transzparenciát erősítik.
A jogalkotók dilemmája: egyensúlyt teremteni a kultúravédelem (alkotói jogok) és az innováció (technológiai fejlődés) között. Az alkotók részéről valós igény a tiltakozás lehetősége (opt-out), a kompenzáció és a teljes átláthatóság.
A rendezvény legfontosabb tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése és térnyerése nem megállítható. A jogalkotóknak és a vállalatoknak azonban olyan egyensúlyt kell teremteniük, amely támogatja a technológiai innovációt, de közben megvédi a kulturális értékeket és a hús-vér alkotók valós kompenzációját. A technológiai döntéseket sosem szabad elszakítani a lelkiismerettől, a felelősségtől és a bölcsességtől. Az MI-t nem elutasítani kell, hanem sürgősen meg kell tanulni annak etikus, transzparens és jogilag tiszta használatát.
Dr. Bendzsel Miklós előadása:
Galéria:
