Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Kultúra és gazdaság kéz a kézben

2020. november 06.

A VKIK és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. szakmai egyeztető fórumot szervezett a Hangvillában, amelynek célja az EKF-program gazdasági szemszögből történő bemutatása, a kihívások és a megoldások azonosítása, a tervezett fejlesztések ismertetése és a vállalkozói kapcsolódások egyeztetése volt.

Veszprém város és a Balaton régió 2023-ban együtt viseli az EKF címet. Az EKF-program elsősorban a kultúrára fókuszál, azonban számos gazdasági vetülete van. Dr. Markovszky György kamarai elnök köszöntőjében elmondta, a cím számos lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak a vendéglátás, a turizmus, a szórakoztatóipar, az építőipar, a kulturális szektor és a befektetések területén. A kamara minden eszközével támogatja a vállalkozások integrálását az EKF-programba.

Mindennek formális keretet is adott a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közötti együttműködési megállapodás aláírása. A megállapodásban rögzítésre került többek között:

  • a felek ösztönzik a gazdaság szereplőit a közös gondolkodásra és cselekvésre az EKF-program sikeres előkészítése és megvalósítása érdekében,
  • összehangolják a programhoz köthető valamennyi kulturális, tudományos és gazdasági programjaik szervezését, és
  • releváns témákban közös rendezvényeket szerveznek.

Dr. Navracsics Tibor EKF-programért felelős kormánybiztos előadásában kiemelte, hogy Veszprém és a régió már most megérett arra, hogy Európa kulturális fővárosa legyen. Ezt számos tényező alátámasztja, mint például az, hogy Veszprém 2019-ben bekerült Európa kulturális és kreatív városainak hálózatába, vagy az, hogy a Balaton-felvidéki kultúrtájat az UNESCO a Világörökségek listájára jelölte. Az EKF-program egyik nagy erőssége, hogy három területi pillére van: Veszprém, a Bakony és a Balaton. Már a programtervezéskor is nagy jelentőséget tulajdonítottak a pályázatírásban résztvevő szakemberek a regionális együttműködésnek. Az EKF egyik legfontosabb gazdasági célja a 12 hónapos szezon kialakítása a régióban. Ezen célt éppen a három területi pillér hivatott biztosítani.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kulturális színvonal növekedése gazdasági növekedéssel és munkahelyteremtési lehetőséggel is jár, amelyet korábbi EKF városok körében végzett felmérések is igazolnak. Ezek szerint átlagosan kb. 4,5%-os GDP növekedést termelt a térségben a cím viselése. Ezen túl pedig fontos tudni, hogy ez a növekedés már két évvel a kulturális évad előtt megkezdődött, és utána is évekig tartott.

Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere elmondta, hogy az EKF sokkal inkább eszköz, mintsem cél, azaz lehetőséget teremt a már meglévő vízióinkhoz közelebb kerülni, úgymint az európai hírnév megszerzéséhez, az üresen álló épületeink fenntartható hasznosításához, a helyi és régiós közösség létrehozásához, valamint nem utolsó sorban az „unalmas kedd esték” megszüntetéséhez.

Mike Friderika, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. programfejlesztésért felelős igazgatója ismertette, hogyan kapcsolódhatnak a megye gazdasági szereplői az EKF-programhoz, miért éri meg ez a lehetőség. Jelenleg több pályázati konstrukció is nyitva áll a gazdasági szereplők előtt, mint például az Utcakép program, amelynek fókuszában Veszprém történelmi belvárosának revitalizációja, újraálmodása áll. A pályázatokhoz önerő biztosítása szükséges. A vállalkozások munkahelyi kezdeményezések támogatásával, vagy CSR-tevékenységgel (vállalati társadalmi felelősségvállalás), de akár szponzorációval is részesei lehetnek az EKF-programnak.

Az előadásokat követően az előadók megválaszolták a vállalkozók kérdéseit.