2025. november 20-21-én a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK), a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) közreműködésével Mechatronikai és Járműipari Klasztertalálkozót tartott Veszprémben.
A program Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Gellén László, a Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter elnökének köszöntőjét követően szakmai előadásokkal kezdődött.
Dr. Pogátsa Zoltán, közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője tartott átfogó előadást Magyarország 2025–26-os gazdasági helyzetéről. Prezentációjában széles körű, strukturált elemzést adott a hazai makrogazdasági kihívásokról, a növekedési modell problémáiról, valamint a társadalmi és gazdaságpolitikai következményekről. Rámutatott, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évtizedekben túlnyomórészt extenzív növekedési pályán haladt, amelyet az alacsony bérszintre, a külföldi tőke vonzására és a munkaerő bevonására alapozott gazdaságpolitika jellemzett. Az előadása szerint a magyar lakosság jelentős része anyagi bizonytalanságban él: kiemelte, hogy a magyarok 70%-a szegénynek számít, és a megtakarítások erősen koncentráltak. A középosztály gyengesége strukturális problémákat jelez, amely hosszú távon a gazdasági fejlődés korlátja lehet. A „Kék banán” gazdaságföldrajzi fogalom kapcsán rámutatott, hogy Magyarország továbbra sem integrálódott szervesen Európa legversenyképesebb térségei közé.
A továbbiakban részletesen foglalkozott a 2022–24-es évek inflációs folyamataival. Elmondása szerint Magyarország Európa legnagyobb inflációs sokkját szenvedte el, amihez a kormányzat korlátozott ismerete és reakcióképessége is hozzájárult. A lakáspiacon szintén Európa egyik legnagyobb áremelkedése zajlott, ami a fiatal generációk lakhatási esélyeit jelentősen rontotta.
Az előadás egyik központi eleme az államháztartás helyzete volt. Pogátsa szerint a költségvetés szétesőben van, miközben a GDP stagnál. Az elszálló kamatkiadások tovább növelik a nyomást. A prezentáció rávilágított arra is, hogy a kamatkülönbözet, a forint hosszú távú gyengülése (EUR/HUF), valamint az uniós források hiánya jelentős kockázatot jelent.
A vállalati szektorban zuhanó beruházási aktivitás figyelhető meg, miközben a német ipari termelés – Magyarország legfontosabb gazdasági kapcsolódási pontja – szintén gyengélkedik. A kínai autóipari beruházások még tovább növelik a bizonytalanságot. A magas infláció és a reáljövedelmek visszaesése miatt nem indult be a gazdasági fellendülés.
Előadása átfogó és kritikus képet adott a magyar gazdaság 2025–26-os helyzetéről. Rámutatott, hogy a makrogazdasági kihívások – infláció, beruházási visszaesés, költségvetési egyensúlytalanság, humántőke-problémák – együttesen tartják nyomás alatt a gazdaságot.
A mechatronikai és járműipari klasztertalálkozó második előadója Pató Sándor, a Silver Frog Informatika Kft. ügyvezetője volt, aki a modern ipari karbantartás kihívásairól és a digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia által kínált megoldásokról tartott gyakorlatias, üzemeltetés-központú előadást. Központi üzenete: az iparvállalatok ugyan folyamatosan skálázzák munkaerejüket és beszállítói láncaikat, de a karbantartás továbbra sem kapja meg azt a figyelmet, amelyet a kockázatok indokolnának.
Előadásában rámutatott, hogy az iparág működési ritmusa az elmúlt években radikálisan átalakult. Míg korábban a vállalatok a „STOP and GO” helyzetekhez igazodtak, 2025-ben már sokkal inkább a „GO and STOP” jelenséggel kellett megküzdeniük: vagyis nagyobb a bizonytalanság, a tervezés pedig nehezebb.
A változások fő okai:
- a korábbi 4 műszakos termelés 2,5 műszakosra esett vissza,
- számos projektet leállítottak vagy töröltek,
- sérültek az ellátási láncok, és tartós alkatrészhiány alakult ki,
- a vállalatok egyre agresszívebb költségcsökkentési üzemmódba kapcsoltak,
- az autóipari elektrifikáció bizonytalan kimenetelű,
- Kína a nagy vevőből a legnagyobb versenytárssá vált.
A karbantartás alulkezelése pénzügyi, műszaki és humán kockázat is. Miközben a KPI-ok papíron sokszor „jól néznek ki”, az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az értékek automatikusan javulnak, amikor a termelés csökken. Az előadó egy gyakorlatorientált, 90 nap alatt megvalósítható akciótervet is bemutatott, amely minden ipari vállalat számára alkalmazható.
Az előadás második felében ismertette, hogyan építhető be fokozatosan a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás a karbantartási folyamatokba.
A jövő karbantartási víziója:
- megelőző karbantartás rugalmas, állapotalapú rendszerben,
- Machine Learning alapú tanuló előrejelzési modellek,
- AI-alapú munkaszervezés és priorizálás,
- valós idejű, automatikusan frissülő KPI-ok,
- teljes összhang a termelés változó igényeivel.
Az előadás üzenete egyértelmű volt: a karbantartás digitalizációja és az AI integrációja már nem a jövő, hanem az iparvállalatok működőképességének alapfeltétele.
A délután második felében a résztvevők ellátogattak a Maxon Motor Hungary Kft. veszprémi telephelyére, ahol Szalai Attila ügyvezető mutatta be a cég történetét, profilját és működését. A svájci anyavállalat magyarországi egységét 2001-ben alapították és ma már 440–450 főt foglalkoztat két műszakban, a precíziós, aprólékos munkavégzés jellegéből fakadóan közel 100 %-ban női dolgozókkal. A cég profilja rendkívül specializált: vasmagmentes elektromos motorokat gyártanak. Ezeket olyan alkalmazásokra használják, ahol a pontosság és megbízhatóság különösen fontos: orvosi eszközökbe (labortechnika, lélegeztetőgépek), optikai berendezésekbe, bankjegyautomatákba, sőt űripari alkalmazásokba is. A veszprémi üzem termékeinek egy része a NASA projektekbe is bekerül – például Mars-járókba.
A cég tevékenysége a teljes gyártási láncot lefedi a beszerzéstől, a gyártáson át, egészen a logisztikáig. Digitalizációs kezdeményezésekbe is invesztál: HR-folyamatokat automatizálnak (pl. teljesítményértékelés, recepció), hogy hatékonyabb legyen a működés.
A Maxon duális képzőhelyként is működik, illetve rugalmas foglalkoztatási formák is megjelennek a foglalkoztatási kereteit illetően.
Kiemelten hangsúlyos az egészségtudatosság, a tudásbővítés és generációk közötti együttműködés a vállalat managementjében. A gyárban kötelező napi gerinctornával is támogatják a munkavállalók jólétét, melybe a gyárlátogatás alkalmával a résztevevők is bekapcsolódhattak, majd a termelési folyamatot a gyakorlatban is megismerhették, sőt egyes munkafolyamatokat ki is próbálhattak.
A találkozó második napján a 2025. szeptember 1-én nevet váltott AUMOVIO (korábban Continental Automotive) vállalat veszprémi telephelyének és gyulafirátóti tesztpályájának meglátogatásával folytatódott a program. Mászáros András az AUMOVIO ügyvezetője ismertette a cég történetét, tevékenységeit és üzleti irányait.
A látogatás során a résztvevők megtekintették a termelési részleget és a laboratóriumot is. Automata gyártósorok, modern, online nyomkövetéssel kerültek bemutatásra, illetve a résztvevők megismerkedhettek a prediktív karbantartási (pl. hőkamera, ultrahangos vizsgálat) és additív gyártási (szénszálas 3D nyomtató — pl. tartalékalkatrészek nyomtatása) folyamatokkal is, amelyek jelentősen hozzájárulnak a termelés hatékonyságának és a vevői elégedettség növekedéséhez.
A vállalat analízis laborral is rendelkezik, ahol ipari röntgenberendezéseket használnak többek közt belső zárványok, szennyeződések roncsolás nélküli felmérésére, illetve UH-os kamerával detektálható az esetleges levegőszivárgás jelenléte. Emellett tesztlabor segítségével a külső hatások (rezgés-, hő-, korrózió, sópermet, elöregedés, nyomásváltozás) is hatékonyan szimulálhatók, így a K&F tevékenység is kiemelkedő.
A tesztpálya meglátogatása során több bemutató is demonstrálta a modern vezetéstámogató rendszerek biztonsági előnyeit.
A klasztertalálkozó során a résztvevők nem csak elméleti előadásokat hallhattak, hanem közvetlen betekintést nyertek két kiemelkedő, járműipari és mechatronikai szereplő működésébe Veszprémben. Az előadások – Dr. Pogátsa Zoltán és Pató Sándor témái – jól megalapozták a kontextust: a gazdasági helyzet, ipari trendek, klaszterdinamika. A Maxon gyárlátogatás rávilágított egy magas profilú, precíziós motorokat gyártó cég hazai működésére, míg az AUMOVIO látogatása bemutatta, hogyan működik egy modern elektronikai és szenzortechnológiai gyár a jövő járműiparához igazodva.
A rendezvény Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara "Szövetségben a Vállalkozókkal" című megállapodása és az ahhoz kapcsolódó Vállalkozásfejlesztés Program keretében, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében valósult meg.
