A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2026. július 3-án Balatonfüreden tartott üzleti reggelit, melynek célja, hogy naprakész információkkal segítse a helyi vállalkozásokat, valamint lehetőséget biztosítson az üzleti kapcsolatok építésére és a térségi gazdasági szereplők közötti párbeszéd erősítésére.
A rendezvényt Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az elmúlt fél év során a vármegye több meghatározó városában – Ajkán, Pápán, Várpalotán, Tapolcán, valamint Veszprémben – is szerveztek üzleti reggeliket. Hangsúlyozta, hogy ezek a találkozók fontos szerepet töltenek be a vállalkozói szféra és a helyi döntéshozók közötti párbeszéd erősítésében, valamint olyan kommunikációs platformot biztosítanak, ahol a felek közvetlenül oszthatják meg tapasztalataikat és fejlesztési elképzeléseiket.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és térségi országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy az ilyen fórumok nagyban hozzájárulnak a vállalkozások igényeinek és kihívásainak jobb megismeréséhez. Hozzátette, hogy vállalkozói háttérrel maga is jól ismeri a gazdasági szereplők mindennapi nehézségeit, ezért különösen fontosnak tartja az ehhez hasonló szakmai egyeztetéseket és az őszinte párbeszédet.
Dr. Bóka István, Balatonfüred város polgármestere áttekintette Balatonfüred gazdasági helyzetét és a város hosszú távú fejlesztési terveit. Elhangzott, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlesztési források érkeztek a városba, amelyek lehetővé tették az üzleti vagyon bővítését és az önkormányzati fejlesztések megvalósítását.
A gazdaságfejlesztési elképzelések középpontjában a turizmus, a humán szolgáltatások, valamint a magas hozzáadott értékű ipari és szolgáltató tevékenységek állnak. A város célja, hogy egész éves turisztikai kínálatot biztosítson új szállodafejlesztésekkel, a kongresszusi turizmus bővítésével és négyévszakos programok szervezésével. A fejlesztési tervek között szerepel az egészségügyi és szociális szolgáltatások bővítése, az idősek otthonának fejlesztése, valamint Balatonfüred térségi közigazgatási és intézményi szerepének erősítése. Emellett hangsúlyos az iparterületek fejlesztése, a tudásközpontok támogatása és a vállalkozásfejlesztés ösztönzése. A lakhatási program részeként munkásszálló, bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumi férőhelyek kialakítását tervezik.
A jövőre vonatkozó elképzelések között szerepel a 2028 utáni uniós források hatékony felhasználása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a Balaton-part jobb bejárhatósága, a zöld infrastruktúra bővítése, valamint műemlékek felújítása.
Böröcz István, a helyi Turisztikai Egyesület elöke, illetve a BYC Ingatlankezelő Kft. ügyvezetője bemutatta Balatonfüred és a Balaton térségének 2025. évi turisztikai eredményeit. Elhangzott, hogy a Balaton továbbra is Magyarország legnépszerűbb turisztikai célpontja maradt, a vendégéjszakák száma az előző évhez képest 2%-kal nőtt, miközben a külföldi vendégek száma 7%-os emelkedést mutatott. A turisták egyre inkább rövidebb időre, de gyakrabban érkeznek, és jellemzővé váltak az utolsó pillanatos foglalások.
A prezentáció ismertette a marketingstratégia célcsoportjait is. A hagyományos turisták mellett kiemelt figyelmet kapnak a helyi lakosok, valamint az újonnan meghatározott „mikroturisták”, akik rövid, néhány órás programokért érkeznek a városba. Bemutatta a jégpálya sikerét, amely jelentősen növelte a téli látogatószámot és hozzájárult a vendéglátóhelyek bevételeinek emelkedéséhez.
A fejlesztési tervek között szerepel a kongresszusi központ szerepének erősítése, a városi honlap és információs rendszer megújítása, valamint mesterséges intelligencián alapuló chatbot bevezetése. A turisztikai stratégia, hogy a mennyiségi növekedés helyett a minőségi turizmus fejlődjön, csökkenjen a szezonalitás, és a turizmus még inkább a város érdekeit szolgálja.
A hozzászólások középpontjában elsősorban a Balaton és Balatonfüred nemzetközi ismertségének növelése, a térségi összefogás, valamint a vállalkozások versenyképességének erősítése állt. Többen hangsúlyozták, hogy a Balatont és a Balaton-felvidéket sokkal tudatosabban kellene népszerűsíteni külföldön. Elhangzott, hogy Budapest már ismert úti cél, ezért érdemes lenne a fővárosba érkező turistákat egy- vagy többnapos balatoni programokkal megszólítani. Ennek feltétele a következetes marketingmunka és a folyamatos nemzetközi jelenlét.
Szó esett arról is, hogy a Balaton nem rendelkezik kellően erős nemzetközi márkával, ezért érdemes lenne sikeres külföldi régiók turisztikai modelljeit tanulmányozni. Emellett a munkaerőhiány és a vendégmunkások megfelelő elszállásolása is fontos kihívásként merült fel. Kiemelték, hogy a térség sikerének kulcsa az együttműködés. Elhangzott, hogy a konferenciaturizmus nemcsak a szállodák, hanem a helyi vendéglátóhelyek, szolgáltatók és kereskedők számára is jelentős gazdasági előnyöket teremt.
A gazdasági környezettel kapcsolatban elhangzott, hogy a vállalkozások számára kiszámítható és stabil működési feltételekre van szükség. Kiemelten fontos a jövőben a versenyképesség javítása, a fenntarthatóság, a digitális fejlesztések ösztönzése, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a gazdasági kiszámíthatatlanság mérséklése.
.jpg){kind=logo}
A rendezvény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából, Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
