Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Eurobarométer felmérés az Európai Választások küszöbén

2024. május 30.

A felmérés pozitív, emelkedő tendenciát mutat a legfontosabb választási mutatók tekintetében, és már csak két hét van hátra június 6-9-ig, amikor az uniós polgárok leadják szavazataikat. A választások iránti érdeklődés és a választási hajlandóság emelkedett a legutóbbi felmérés óta. 

Tíz európai közül több mint nyolc (81 %) úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a szavazás

Tízből hat polgár (60 %) érdeklődik a június 6-9-i európai választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt

A polgárok 73 %-a szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre

Az uniós védelmi-, és biztonságpolitika egyre fontosabb kérdésekké válnak.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 %), valamint a közegészségügy (32 %) foglalkoztatja leginkább a választókat.

Az Európai Parlament utolsó, a júniusi választások előtti Eurobarométer-felmérése rávilágít arra, hogy a polgárok tudatában vannak a jelenlegi geopolitikai kontextusnak és aggódnak miatta.

A magyar válaszadók 65 %-a érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 %-kal), míg 35 % nem (az EU-ban 40 %). Ez az arány most 15 százalékponttal több Magyarországon, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben.

A magyarok 70 %-a mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest (67 %) a magyar válaszadók esetében is, és +10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest (60 %).

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva azt mondta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”

Ahogy ez a jogalkotási ciklus a végéhez ér, az uniós polgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 %) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, mindössze 28 % szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 % tartaná meg jelenlegi súlyát.

 

A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az Unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 %), míg 14 százalékának negatív a képe. 56 %szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha a Parlament szerepe nőne, 9 % azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 % azt szeretné, hogy csökkenjen.

Metsola elnök hozzátette: „A Parlament és az Európai Unió az elmúlt években példátlan módon teljesített. Kivételes és kihívásokkal teli körülményekkel kellett szembenéznünk, mégis erősebbek és egységesebbek lettünk. A Parlament a polgárok hangja és szószólója volt és marad az EU-ban.”

Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 %), valamint a közegészségügy támogatását (32 %) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal). Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt a polgárok számára, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának fényében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 %), Finnországban (55 %) és Litvániában (53 %).

 

A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 %), melyet szorosan követ (38 %) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatásam majd Európa jövőjének kérdése (35 %). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

 

Hasonlóképpen, a jövőre vonatkozóan, az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 %) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 % nevezte meg). Míg tízből négy polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 % szerint ez nem változott, 22 % szerint pedig csökkent. Nemzeti szinten 15 országban a relatív többség úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban ez az arány 67 %, Portugáliában 63 %, Dániában 60 %. Eközben a szlovén és a cseh polgárok vélik leginkább úgy, hogy az EU szerepe csökkent (32 %, illetve 30 %).

A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 %) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 %), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 %), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 %).

A polgárok csaknem háromnegyede (73 %, +3 százalékpont a 2023. őszi adatokhoz képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, köztük egyötödük (20 %) szerint „nagyon” hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 %). Ezek az eredmények 2023 őszéhez képest stabilak, és továbbra is magas szinten mértek az egész EU-ban.

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 % szerint az ország javára vált az uniós tagság (ez 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.

 

A teljes felmérés eredményei itt találhatók.

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.