Az Európai Unió iparpolitikai irányváltásáról szóló szakmai egyeztetésre kerül sor 2026. március 17-én Brüsszelben, az EUROCHAMBERS szervezésében.
.jpg)
A CHIEF ECONOMIST GROUP találkozón a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát Balog Ádám, az MKIK alelnöke, egyben a Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottság elnöke képviseli.
Az Európai Unió versenyképességéről vagy inkább annak hiányáról már számos diskurzus zajlott és megoldási javaslat született a közösségben, csak a legjelentősebbeket kiemelve: Letta-jelentés 2024-ben, Draghi-jelentés 2025-ben, majd a legújabb, a Draghi-jelentésre is építő Industrial Accelerator Act (IAA) 2026-ban.
A brüsszeli ülés középpontjában az Európai Bizottság által előterjesztett új iparpolitikai kezdeményezések különösen az úgynevezett „Made in EU” irány állnak. Az új javaslatcsomag célja, hogy erősítse az európai ipari termelést, növelje a stratégiai ágazatokban az EU-n belüli gyártást, valamint csökkentse a külső, különösen kínai beszállítóktól való függőséget. A tervek szerint a közbeszerzések, állami támogatások és beruházási szabályok is egyre inkább előnyben részesíthetik az Európában gyártott termékeket és technológiákat. A kezdeményezés része az úgynevezett Industrial Accelerator Act, amelynek célja, hogy az ipari termelés arányát az EU gazdaságában a jelenlegi mintegy 14 százalékról 2035-ig 20 százalékra növelje, különös figyelemmel az olyan stratégiai ágazatokra, mint az energetika, a tiszta technológiák, az akkumulátorgyártás, az elektromos járművek, valamint az alapanyag-ipar.
Az új uniós iparpolitikai irány szorosan összefügg az importtermékek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM – Carbon Border Adjustment Mechanism) is, amely 2026 elejétől lépett működésbe. A rendszer lényege, hogy az EU-ba importált egyes, magas kibocsátású termékek – például vas és acél, cement, alumínium, műtrágya, villamosenergia, hidrogén, valamint bizonyos feldolgozott termékek – esetében az importőröknek az EU-ban érvényes szén-dioxid-árhoz igazodó költséget kell fizetniük. Az intézkedés célja az úgynevezett „karbonszivárgás” megakadályozása, vagyis annak elkerülése, hogy az európai vállalatok a szigorú klímaszabályozás miatt harmadik országokba helyezzék át a termelést. A CBAM így összhangban áll a „Made in EU” iparpolitikai iránnyal, mivel a helyi, uniós termelést kívánja ösztönözni és versenyképesebbé tenni. A javaslat ugyanakkor jelentős szakmai vitákat váltott ki. Több tagállam – köztük Németország – szerint a Bizottság túlzottan szabályozásközpontú megközelítést alkalmaz, ahelyett, hogy a versenyképességet javító üzleti feltételek erősítésére koncentrálna. Civil szervezetek ezzel szemben azt kritizálták, hogy a rendszer nem tartalmaz kellően erős és kötelező dekarbonizációs ösztönzőket.
A feldolgozóipari szereplők számára további kérdés, hogy gazdaságilag megtérül-e az alacsony karbonintenzitású alapanyagok – például „zöld” acél vagy alumínium – előállítása, illetve lesz-e elegendő piaci kereslet az ilyen termékekre. Jelenleg sok iparági szereplő szerint a zöldebb termékek iránti fizetőképes kereslet még korlátozott, így a technológiaváltás ösztönzése elsősorban szabályozási és piaci kényszereken keresztül várható.
Az EUROCHAMBERS a nemzeti kamarák szakmai álláspontjának összegyűjtése érdekében felkérte a tagországok kamarai szervezeteit, hogy a javaslatcsomagot és annak vállalkozásokat érintő hatásait véleményezzék. Ennek keretében az MKIK-n belül a Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottság fogta össze a Szakmai Bizottságok és kormányzati intézmények javaslatait a magyar kamarai álláspont kialakításához. A március 17-i brüsszeli egyeztetés lehetőséget ad arra, hogy a magyar kamarai közösség szempontjai különösen a hazai vállalkozások versenyképességének és beszállítói szerepének erősítése közvetlenül megjelenjenek az európai gazdaságpolitikai párbeszédben.
A Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottság a következő hetekben a brüsszeli egyeztetés tapasztalatairól is tájékoztatja a kamarai testületeket, és folytatja az uniós iparpolitikai folyamatok nyomon követését.