Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat használ. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
AA

Az EPR és a PPWR egymással összefüggő, de külön kezelendő megfelelési területek

2026. augusztus 24.

2026. augusztus 12-től alkalmazandó az Európai Unió új csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelete, a PPWR. 

A témában bővebben informálódhat 2026. szeptember 10-i tájékoztató workshopunkon is, melyre IDE KATTINTVA adhatja le jelentkezését.
 

vállalkozások számára az egyik legfontosabb üzenet, hogy az új szabályozás nem váltja ki a már ismert EPR-kötelezettségeket, hanem azok mellé egy új megfelelési szintet épít. A változás ezért nem csupán környezetvédelmi, hanem üzleti, beszerzési, logisztikai és adminisztratív kérdés is.

Az Európai Unió 2025/40 számú rendelete, a Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR) 2025 februárjában lépett hatályba, és főszabály szerint 2026. augusztus 12-től alkalmazandó. A szabályozás célja a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, a csomagolások újrahasználatának és újrahasznosításának ösztönzése, valamint az uniós szabályok egységesítése.

A vállalkozások szempontjából ugyanakkor legalább ilyen fontos annak megértése, hogy a PPWR és az EPR nem ugyanazt a kérdést szabályozza.

EPR és PPWR: két külön megfelelési kötelezettség

kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) középpontjában a forgalomba hozott termékekhez, illetve azok csomagolásához kapcsolódó hulladékgazdálkodási felelősség áll. Az EPR keretében a vállalkozásnak többek között azt kell nyomon követnie, hogy:

  • milyen csomagolást hoz forgalomba;

  • milyen mennyiségben és milyen anyagáramban;

  • ki minősül kötelezettnek;

  • milyen nyilvántartást kell vezetnie;

  • milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van;

  • milyen díjfizetési kötelezettség keletkezik.

A PPWR ezzel szemben magát a csomagolást helyezi a középpontba.

A kérdés nemcsak az, hogy a vállalkozás megfelelően nyilvántartja-e és jelenti-e a forgalomba hozott csomagolást, hanem az is, hogy a csomagolás megfelel-e az uniós előírásoknak. Ide tartozik többek között a csomagolás kialakítása, anyagösszetétele, újrahasznosíthatósága, újrahasználhatósága, címkézése és az ezekhez kapcsolódó dokumentáció.

Egyszerűen megfogalmazva: az EPR elsősorban a csomagolási hulladékhoz kapcsolódó felelősségi, adatszolgáltatási és finanszírozási rendszer, míg a PPWR azt is meghatározza, hogy maga a csomagolás milyen feltételekkel hozható forgalomba az uniós piacon. Ezért az EPR-megfelelés önmagában nem jelenti azt, hogy egy vállalkozás automatikusan PPWR-kompatibilis is.


Kiknek kell különösen figyelniük?

A PPWR hatóköre széles: a rendelet valamennyi csomagolásra és csomagolási hulladékra kiterjed, anyagtól és felhasználási területtől függetlenül. A szabályozás ezért különösen releváns lehet:

  • gyártók és importőrök számára;

  • nagykereskedők és forgalmazók számára;

  • saját márkás termékeket értékesítő vállalkozások számára;

  • webáruházak és e-kereskedelmi vállalkozások számára;

  • élelmiszeripari, kiskereskedelmi és vendéglátóipari cégek számára;

  • csomagolóanyagokat felhasználó vállalkozások számára;

  • több uniós tagállamban értékesítő cégek számára.

A vállalkozásnak tehát nem feltétlenül kell csomagolóanyagot gyártania ahhoz, hogy érintett legyen. Már az is releváns lehet, ha a cég csomagolt terméket hoz forgalomba, importál vagy értékesít.

A PPWR egyik legfontosabb következménye, hogy a vállalkozásoknak mélyebben kell ismerniük a saját csomagolásaikat.

Az EPR-rendszerhez rendelkezésre álló adatok jó kiindulópontot jelentenek, de önmagukban nem feltétlenül elegendők. A vállalkozásnak azt is meg kell tudnia válaszolni, hogy például:

  • pontosan milyen anyagból készül a csomagolás;

  • milyen az anyagösszetétele;

  • újrahasznosítható-e;

  • tartalmaz-e újrafeldolgozott anyagot;

  • megfelel-e az alkalmazandó anyag- és nehézfém-korlátozásoknak;

  • megfelelő-e a jelölése;

  • indokolható-e a csomagolás mérete és mennyisége;

  • rendelkezésre áll-e a szükséges műszaki dokumentáció;

  • a beszállító képes-e a megfelelőséget megfelelő dokumentumokkal igazolni.

A PPWR tehát nem pusztán egy újabb jelentési kötelezettség. A csomagolási döntésekre, a termékfejlesztésre, a beszerzésre és a beszállítói kapcsolatokra is hatással lehet.

A vállalkozások számára az egyik legfontosabb gyakorlati feladat a beszállítóktól származó információk áttekintése. Az EPR szempontjából elsősorban a csomagolási mennyiségek és anyagáramok ismerete lehet meghatározó. A PPWR azonban ennél részletesebb műszaki információkat igényelhet.

A vállalkozásnak ezért célszerű áttekintenie, hogy rendelkezésére áll-e például:

  • megfelelőségi nyilatkozat;

  • anyagösszetételi nyilatkozat;

  • műszaki adatlap;

  • laboratóriumi vizsgálati dokumentáció;

  • az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó igazolás;

  • az újrahasznosíthatóságot alátámasztó dokumentáció.

Különös figyelmet érdemelnek az importból származó termékek és csomagolások. Harmadik országbeli beszállító esetében nem elegendő abból kiindulni, hogy a termék korábban már megfelelt valamely másik piacon alkalmazott követelményeknek. A vállalkozásnak azt is vizsgálnia kell, hogy az uniós megfeleléshez szükséges információk és dokumentumok ténylegesen rendelkezésre állnak-e.

Az EPR-rendszer már meglévő adatai előnyt jelenthetnek. A PPWR bevezetése ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalkozásoknak mindent nulláról kell felépíteniük. Az EPR-kötelezettségek teljesítése során már rendelkezésre állhatnak olyan adatok, amelyekre a PPWR-felkészülés is építhető:

  • csomagolási anyagáramok;

  • mennyiségi adatok;

  • termék- és csomagolási kategóriák;

  • beszállítói adatok;

  • forgalomba hozatali információk;

  • belső felelősségi körök;

  • adatszolgáltatási folyamatok.

A következő lépés annak feltárása, hogy ezek az adatok milyen további műszaki és dokumentációs információkkal egészítendők ki.


Nem egyetlen szervezeti egység feladata

A PPWR vállalati szintű kezelése azért is jelenthet kihívást, mert a megfelelés nem feltétlenül rendelhető egyetlen szervezeti egységhez. Az EPR-rel kapcsolatos feladatokat sok vállalkozásnál a pénzügyi, adózási, logisztikai vagy környezetvédelmi terület kezeli. A PPWR esetében azonban a beszerzés, a minőségbiztosítás, a termékfejlesztés, a jogi és compliance terület, a logisztika, az ESG és akár az értékesítés is érintett lehet.

Érdemes ezért egyértelműen kijelölni a PPWR-felkészülés felelősét, és meghatározni azt is, hogy ki:

  • gyűjti be a beszállítói dokumentumokat;

  • ellenőrzi a csomagolási adatokat;

  • tartja nyilván a megfelelőségi dokumentációt;

  • követi a szabályozási változásokat;

  • koordinálja a beszerzés, a műszaki és a compliance terület együttműködését.


Milyen kockázatokat érdemes most felmérni?

A vállalkozások számára az egyik legnagyobb kockázat, ha az EPR-folyamatokat már rendezettnek tekintik, és emiatt nem vizsgálják külön a PPWR-követelményeket.

Tipikus hiányosság lehet például:

  • a beszállítói dokumentáció hiánya vagy hiányossága;

  • az anyagösszetétel nem megfelelő igazolása;

  • az újrahasznosíthatóságra vonatkozó információk hiánya;

  • az importált termékekhez kapcsolódó gyártói nyilatkozatok hiánya;

  • a csomagolás indokolatlanul nagy vagy összetett kialakítása;

  • az EPR-nyilvántartás és a PPWR-hez szükséges műszaki adatok eltérése;

  • a belső felelősségi körök tisztázatlansága;

  • a hatósági ellenőrzéshez szükséges dokumentumok nehézkes előkereshetősége.

Ezért a PPWR-t célszerű nem elszigetelt környezetvédelmi adminisztrációként, hanem vállalati megfelelési és ellátásilánc-kockázatként kezelni.


Mit tehet most a vállalkozás?

A vállalkozások számára célszerű gyakorlati megközelítést alkalmazni, és első körben az alábbi kérdéseket áttekinteni:

1. Térképezzük fel a csomagolásokat!
Készüljön naprakész lista arról, hogy a vállalkozás milyen csomagolásokat használ, illetve hoz forgalomba.

2. Ellenőrizzük az EPR-adatokat!
Érdemes megvizsgálni, hogy a meglévő EPR-nyilvántartások megfelelő alapot jelentenek-e a PPWR-felméréshez.

3. Azonosítsuk az adat- és dokumentációs hiányokat!
Nem elegendő a csomagolás tömegét ismerni: szükség lehet részletes anyagösszetételi, újrahasznosíthatósági és egyéb műszaki információkra is.

4. Vegyük fel a kapcsolatot a beszállítókkal!
A vállalkozásoknak érdemes előre tisztázniuk, hogy a beszállítók milyen dokumentumokat tudnak rendelkezésre bocsátani.

5. Vizsgáljuk felül a csomagolási portfóliót!
Ahol szükséges, érdemes megvizsgálni a csomagolás egyszerűsítésének, csökkentésének, újrahasznosíthatóságának vagy újratervezésének lehetőségét.

6. Jelöljük ki a belső felelősségi köröket!
A PPWR-megfelelés hosszabb távú folyamat, ezért célszerű meghatározni a felelősöket és a dokumentációkezelés rendjét.