A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy egy, akár kettő, a vállalat profiljához illeszkedő szakmát sajátítsanak el duális képzés keretében ingyenesen.
A saját munkavállaló képzés előnyei:
- Költséghatékony fejlesztés – A vállalat saját szakemberállományát bővítheti, miközben csökkentheti a járulékterheit.
- Gyakorlatorientált képzés – A munkavállaló azonnal hasznosítható tudásra tehet szert a cég saját igényei szerint.
- Munkaerő-megtartás – A képzés hozzájárul a munkatársak hosszú távú elköteleződéséhez.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Szkt. 90/*A. A szakirányú oktatás sajátos esetei:
(1) Ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott képzési program alapján – az őt foglalkoztatónál is teljesíthető. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint –
a) szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy
b) a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják.
A munkaszerződés (kinevezés) módosítása nem minősül szakképzési munkaszerződésnek. Erre tekintettel, ha a munkáltató a szakirányú oktatást külön szakképzési munkaszerződés kötése nélkül kívánja megoldani, akkor nem kell szerepelnie a duális képzőhelyek nyilvántartásában saját munkavállalója képzése esetén, nagy hátránya viszont, hogy szakképzési hiányában nem vehet igénybe adókedvezményt.
Szakképzési munkaszerződés kötésekor viszont a vonatkozó feltételek teljesítése esetén az érintettek személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és társasági adó tekintetében is kedvezőbb feltételekkel számolhatnak.
ADÓKEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELE
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete bizonyos képzésekhez kapcsolódóan adómentességet biztosít, melyek közül a 4.11. pont szerint az egyik a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélyek ezen jogviszonya alapján kifizetett munkabérére vonatkozik, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényben (Szkt.) meghatározott mértékig. A másik szintén a duális képzéshez kötődő szja-mentes juttatás pedig az ezen jogviszony alapján adott, minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.
Saját dolgozó esetén a szakképzési munkaszerződés alapján kapott munkabér 168 000 forint összegig (a munkabér a vonatkozó előírások alapján 100 000 és 168 000 forint között állapítható meg), az egyéb pénzbeli és nem pénzbeli juttatásként kapott összeg pedig 290 800 forintig mentes 2025-ben a személyi jövedelemadó alól.
A szakirányú oktatás és a duális képzés szochokedvezménye
Szakirányú oktatás és duális képzés esetén további adóelőny érvényesíthető a Szocho tv. 17/A §-a alapján, amelynek szabályai 2025. január 1-jétől változtak és a következők.
A Szocho tv. 17/A § (1) a) pontja értelmében az adókedvezmény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
• szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulóként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás,
• valamint szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóként a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/A § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
arányosított önköltsége szerinti munkanapokra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz viszonyított összege alapján vehető igénybe.
Ugyanezen paragrafus b) pontja értelmében, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az adott képzési hellyel szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik és szerződése legalább 6 hónapos időtartamban fennáll, valamint az elkezdett képzés tekintetében a tanuló sikeres vizsgát tett, akkor az addig érvényesített adókedvezmény 20 százalékáig a munkaadó további adókedvezményt vehet igénybe.
A fenti szakasz 2025. január elsejétől egy új (2) bekezdéssel egészült ki, amely kimondja, hogy az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti, illetve azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást a saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.
Változás tehát, hogy a szochokedvezmény – függetlenül attól, hogy hány hónapos a képzés – csak maximum 12 hónapra érvényesíthető. További feltételként pedig megjelenik a szakmai vizsga követelménye.
A 12 hónapos érvényesítési korlát
A jogszabály alapján az egyértelmű, hogy a 12 hónapos érvényesítési korlát ugyanazon felek között vizsgálandó. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy mi történik abban az esetben, ha a saját foglalkoztatónál képzést teljesítő munkavállaló munkaviszonya a képzés közben megszűnik.
A NAV álláspontja szerint, ha a munkavállaló felmond és egy másik munkáltatónál kerül alkalmazásra, ahol folytatja a duális képzést, akkor a 12 hónap számítása újraindul, és ebben az esetben a 12 hónapos korlát külön-külön vonatkozik mindkét munkáltatóra. Jó hír tehát, hogy hiába mond fel képzés közben a munkavállaló, a munkáltató az adóhatóság álláspontja szerint sem veszíti el emiatt a szochokedvezményt.
A szakmai vizsga „letétele”
Az a NAV általi értelmezés viszont már kevésbé egyértelmű a jogszabályból, hogy a „szakmai vizsgát tesz” kitétel valójában nem a vizsga sikeres teljesítését jelenti, hanem elegendő az azon való részvétel. A vizsgán való megjelenés viszont alapvető feltétele a szochokedvezmény igénybevételének, ami a képzés közben munkahelyet váltó munkavállaló esetén komolyabb kihívás elé állíthatja a cégeket a bizonyítás vonatkozásában.
Gyakorlati szempontból kérdésként merülhet fel, hogy az előző munkáltató milyen dokumentumokkal igazolhatja a korábbi saját munkavállalójára vonatkozóan a munkaviszony megszűnéséig igénybe vett adókedvezmény jogosságát, azaz azt, hogy volt munkavállalója valóban megjelent a képzést lezáró vizsgán.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 98. § (3) bekezdés szerint ugyanis, ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, akkor egy ellenőrzési eljárásban ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
Sikeres vizsga esetén ilyen okirat lehet például a sikeres vizsgáról szóló igazolás, melyet az a szakképzési vizsgaközpont jogosult kiadni, amelynél az adott tanuló, képzésben részt vevő személy vizsgázott. Az igazolás kiadása nem automatikus, azt a duális képzőhelynek kell kezdeményeznie. Remélhetőleg ezt akkor is kiadják, ha a munkavállaló már nem az adott duális képzőhelyen van.
Ha azonban a munkavállaló nem teljesítette sikeresen a vizsgát, bár megjelent rajta, a bizonyítás módja a korábbi munkáltatóra van bízva. Ilyenkor könnyen előfordulhat olyan eset, hogy bár elvileg jogosult lenne a munkáltató a szochokedvezményre, de a volt munkáltató elérhetetlensége, együttműködésének hiánya miatt nem tud megfelelő igazoláshoz jutni. A vizsgaközpont felkeresése ilyenkor is megfontolandó lehet.
Az adóhatóság egyébként az igazolások tekintetében általánosságban azt javasolja, hogy érdemes az illetékes gazdasági kamara duálisképzés-tanácsadóival egyeztetni.
A kedvezményt a munkáltató kétféleképpen érvényesítheti:
• a képzés alatt folyamatosan, havonta vagy
• a képzés teljesítését és a vizsgán való részvételt követően, a korábban benyújtott bevallások önellenőrzésével.
Abban az esetben, ha a munkáltató a képzés ideje alatt folyamatosan érvényesítette a szochokedvezményt, és a képzésben résztvevő munkavállaló nem teljesítette az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeket, vagy ezt a munkáltató nem tudja bizonyítani, akkor a munkáltatónak utólag, önellenőrzéssel vissza kell fizetnie az addig igénybe vett kedvezmény összegét. A második esetben ilyen kötelezettség nincs, de a szochokedvezmény utólag sem érvényesíthető.
Társasági adó
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXVI. törvény (Tao tv.) által meghatározott adóalap-módosító tételek között is vannak olyanok, amelyek bizonyos, a jogalkotó által támogatni kívánt tevékenységekhez kapcsolnak adóalap-kedvezményt. Ilyen a duális képzés is, amelynek adóalap-kedvezménye már régóta szerepel a Tao tv.-ben.
A Tao tv. 7. § (1) ja) pontja alapján ugyanis társaságiadóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ami a 2025-ös évben havonta 69 792 forintot jelent.
Ezen felül Tao tv. 7. § (1) jb) pontja alapján, ha az ilyen képzésben részt vevő személy sikeres vizsgát tett, akkor a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett szociális hozzájárulási adó összegével is csökkenthető a társaságiadó-alap.
Forrás: Adózóna