Az európai év mindig egy adott témára összpontosító tudatosító kampány, amelynek célja, hogy ösztönözze a vitát és a párbeszédet az uniós országokon belül és között. Felhívja a nemzeti kormányok figyelmét egy adott kérdésre azzal a kettős céllal, hogy tájékoztasson és attitűdváltásra ösztönözzön.
Az európai év témájára az Európai Bizottság tesz javaslatot, amelynek elfogadásáról ezt követően az Európai Parlament és a tagállami kormányok döntenek.
Bár az európai év kezdeményezés közel 40 éves, nem feltétlenül rendezik meg minden évben.
Az európai évek sok esetben kiegészítő finanszírozással járnak az adott témához kapcsolódó helyi, országos vagy határokon átívelő projektek számára.
2023 a készségek európai éve:
- Az uniós vállalkozások 77%-a saját bevallása szerint nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat.
- 2021-ben 28 olyan foglalkozás volt – az építőipartól és az egészségügytől kezdve a mérnöki szakmáig és az informatikáig –, ahol munkaerőhiány mutatkozott, és mind a magasan, mind az alacsonyan képzett munkavállalók iránt növekvő kereslet volt tapasztalható.
- A felnőttek csak 37%-a vesz részt rendszeresen képzésben.
- 10, Európában dolgozó felnőttből 4, a társadalom egészét tekintve pedig minden 3. személy nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
Néhány adat uniós felmérésekből (Eurostat, DESI), amelyek tisztán rávilágítanak, hogy a készségek fejlesztésen terén van tennivaló.
Az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen, ha a cél a társadalmi fejlődés, a fenntartható növekedés, a folyamatos innováció és a gazdasági szereplők versenyképességének növelése.
Az élethosszig tartó tanulás koncepciója már az 1990-es években megfogalmazódott. Igazán jelentékennyé a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát követően vált, amelynek célja az EU versenyképességének növelése volt a tudásalapú társadalom megteremtése által.
A zöld és digitális átállás, valamint az azt kísérő demográfiai tendenciák átalakították életvitelünket, munkamódszereinket és az emberek közötti kapcsolattartás módját. A koronavírus-járvány felgyorsította az átalakulásokat, és új kihívásokat állított sok európai karrierje elé.
A válságot követően többeknek új készségeket kell elsajátítaniuk, vagy fejleszteniük kell meglévő készségeiket, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott munkaerőpiachoz.
A készségek európai éve célja, hogy lendületet adjon azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek két, 2030-ra kitűzött uniós szociális cél elérésére irányulnak: egyrészt arra, hogy a felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészt pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében.
Előtérbe állítja az át- és továbbképzés szükségességét, segítve ezzel a munkavállalókat abban, hogy megszerezzék a minőségi állások betöltéséhez szükséges készségeket. Cél az is, hogy 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakember legyen alkalmazásban.
Jelentős uniós finanszírozás és technikai támogatás áll rendelkezésre a továbbképzésbe és az átképzésbe történő beruházások céljaira, amelyek közül néhány:
A 2021–2027-es időszakra több mint 99 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszköze. A Digitális Európa program 580 millió euróval támogatja a magas szintű digitális készségek elsajátítását. A Horizont Európa támogatja a kutatók, a vállalkozók és az innovátorok készségeinek fejlesztését, míg a 26,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Erasmus+ program a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzést végző szakemberek személyes és szakmai fejlődését segíti, valamint az ezzel foglalkozó intézményeket, és finanszírozást is biztosít az európai egyetemek számára.