Az erős első félév után egy sokkal nagyobb kihívást jelentő időszakba lépett az EU gazdasága. Az ukrán-orosz háború miatti sokkhatás csökkenti a globális keresletet, és felerősíti a globális inflációs nyomást. Az energiaválság csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és mérsékli a termelést. ...
A gazdasági hangulat kifejezetten borúsabb lett. Mindennek eredményeként, bár a 2022-es növekedési adatok várhatóan jobban alakulnak az előrejelzéseknél, a 2023-as kilátások sokkal kedvezőtlebbek a növekedés szempontjából, és pesszimistábbak az infláció tekintetében, mint az Európai Bizottság nyári időközi előrejelzésében.
A megnövekedett bizonytalanság, a magas energiaár-nyomás, a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a gyengébb külső környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek az év utolsó negyedévében várhatóan recesszióba sodorják az EU-t, az euróövezetet és a legtöbb tagállamot. A 2021-ből származó lendületnek és az év első felében tapasztalt erőteljes növekedésnek köszönhetően mindazonáltal 2022-ben összességében várhatóan 3,3% lesz a reál-GDP-növekedés az EU-ban (az euróövezetben 3,2%), ami jóval meghaladja a nyári időközi előrejelzésben szereplő 2,7%-os adatot.
Ahogyan az infláció tovább erodálja a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, várhatóan 2023 első negyedévében is folytatódni fog a recesszió. A gazdasági növekedés az előrejelzések szerint csak tavasszal tér majd vissza Európába, ahogyan fokozatosan enyhül az infláció szorítása. Mivel azonban az erőteljes ellenszél visszafogja majd a keresletet, a gazdasági aktivitás várhatóan mérsékelt lesz, a GDP-növekedés pedig 2023-ban összességében 0,3%-ot ér majd el mind az EU-t, mind az euróövezetet tekintve. A gazdasági növekedés az előrejelzések szerint 2024-re fokozatosan lendületet kap: az EU-ban átlagosan 1,6%, az euróövezetben pedig 1,5% lesz.
Magyarország gazdasága 2022 második negyedévében is megőrizte a lendületét, a GDP 1,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor romlottak a bizalmi indexek, és a havi adatok a fogyasztás, a lakásügyletek, az építőipari tevékenység és a hitelezés visszaesésére utalnak. A magasabb infláció és energiaárak, valamint a szigorúbb finanszírozási feltételek a következő negyedévekben várhatóan visszafogják majd a gazdasági tevékenységet, a reál-GDP növekedése pedig a 2022. évi 5,5%-ról 2023-ra 0,1%-ra fog lassulni, ahonnan 2024-ben is csak 2,6%-ra emelkedik vissza. A költségvetési politika a várakozások szerint enyhíti a háztartások jövedelmének csökkenését, és hozzájárul a gazdasági visszaesés elkerüléséhez, de ennek tartósan magas költségvetési hiány lesz az ára.
A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.
Forrás: ec.europa.eu